Blogbejegyzés

Törvény és Újszövetség

Sokan a hívők közül nem tudják értelmezni a törvényt, nem tudják hová tenni, azt sem értik, hogy miért adatott, de nem értik a szerepét és a fontosságát sem, és emiatt általában szélsőségekben mozognak. Egyfelől úgy gondolják, hogy semmi közük a törvényhez, hiszen úgymond nem törvény alatt vagyunk, hanem kegyelem alatt, az újszövetségben nincs törvény. Így szembeállítják a törvényt és a kegyelmet. Másfelől törvénykeznek, vagyis a törvény betűje alapján próbálnak meg üdvözülni vagy kivívni Isten jó tetszését, és elnyerni az ígéreteket.

Mi az igazság a kérdésben? Van-e a kegyelem korszaka alatt a törvénynek bármilyen szerepe, létjogosultsága a hívő életében, az Egyházban, vagy nincs?
Ez a kérdést fogjuk körbejárni!

Róm. 7,12
Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó.

A Törvénynek a Tízparancsolat adja a magját, a fő keretét, de kiegészítik különféle istentiszteleti és polgári törvények, amelyek egy része már nem aktuális az Újszövetségben.
Az első négy parncsolat az Istennel való kapcsolatot szabályozza: ne legyenek idegen isteneid, ne csinálj faragott képeket, a szombatot megtartsd, Isten nevét hiába fel ne vedd!
A második hat parancsolat az emberek közötti kapcsolatokat szabályozza: tiszteld a szüleidet, ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne hazudj, és ne kívánd!
A törvényt Isten adta, tehát szent, igaz és jó. Ha az ember nem így látja, hanem csak szabályok, korlátok, parancsok gyűjteményeként, akkor a hiba nem Istenben van, hanem az emberben!

Róm. 7,14
Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve.

A törvény szellemi, isteni ihletésű, de túl nagy a szakadék a szent Isten és a bűnös ember között, aki bűn alá van rekesztve, ezért nem érti a törvény lényegét és szerepét.
Ezt a szakadékot kellett áthidalnia Istennek

Ábrahám hite

Gal. 3,8-9
Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek. Ekként a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal.

Isten elhívta Ábrahámot, hogy általa egy új népet teremtsen magának, akik az ígéreteken állnak, és hitből élnek.
Az igaz ember hitből él, ennek az élő hitnek Ábrahám volt az atyja, a hitből való megigazulás prototípusa, akinek a követői lettünk, mi hívők.
A hívők áldatnak meg a hívő Ábrahámmal, aki hitt Istennek és tulajdoníttatott neki igazságul. Mi is egyedül és kizárólag hit által igazulunk meg, válunk igaz emberekké Isten előtt, és nem cselekedetek által!

Első fontos kérdés: De ha ez működött Ábrahámnál, akkor miért nem jött el rögtön utána Jézus, miért kellett beiktatni a törvény korszakát?

Egyfelől túl nagy volt a szakadék a szent Isten és a bűnös ember között.
A lelkiismeret korszakában mindenki azt tette, amit jónak gondolt, az eredménye az lett, hogy mindenki megrontotta az útját a földön
Ma: a világból éppen megtérőknek halvány fogalmuk sincs Isten törvényéről, parancsolatairól, teljesen el vannak idegenedve az isteni élettől, ezért fontos a bűnök kitisztítása, fontos tanítani őket az alapokra, mi a megtérés, mi a hit?
Jézus idejében: a megtérők zsidó hátterűek voltak, de még Kornéliusnak és az etióp komornyiknak is voltak Istenről ismereteik, hiszen imádkoztak, olvasták az igét, adakoztak, ezért amint felismerték, hogy Jézus a Krisztus, azonnal be lehetett őket meríteni. Ma sokkal nagyobb a szakadék Isten és ember között ilyen értelemben, ezért jó, ha a fontos lépéseken átesnek a bemerítkezés előtt.

Másfelől éppen azért nem volt bűnismeretük, bűntudatuk, még kevésbé bűnbánatuk az embereknek, mert távol voltak Istentől.
Nem voltak tisztában azzal, hogy a bűnös természetük miatt nem kompatibilisek a Mennyel! Valahogyan rá kellett vezetni az embereket arra, hogy bűnösök és hogy reménytelenül elveszettek.
Ha nem jutottak volna el a bűn ismeretére, a bűntudatra, akkor körülbelül ugyanaz játszódott volna le, mint manapság néhány ember életében, azaz elméjükkel hittek volna, de a cselekedeteikkel tagadták volna ezt a tényt!

Második fontos kérdés: Miért adta Isten a törvényt?

Róm. 7,7
Mit mondunk tehát? A törvény bűn-é? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.

Egyrészt azért adta Isten a törvényt, hogy általa meglássuk, hogy mi a bűn, és szembesüljünk saját bűneinkkel, és bűnös természetünkkel
A törvény szerepe, amint ebből az igéből is kitetszik az, hogy a bűn ismeretére elvezesse az embert és rávilágítson a bűnre.
A bűnt nem ismertük, a törvény mutatta meg, hogy Isten szemében mi a bűn, és mi nem az.

Gal. 3,24
Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.

Másrészt a törvény Krisztusra vezérlő mester, nevelő, azáltal, hogy rádöbbenti az embert, hogy nem tud megfelelni a törvénynek, nem tud jó lenni, nem a jót cselekszi, amit akar, hanem a bűnt, amit nem akar.
Ebben az állapotában fog az ember külső segítségért kiáltani, a Megváltóhoz folyamodni, mivel rájön arra, hogy önmaga tehetetlen, nem tudja megjobbítani, megváltani magát.
Nem tudja kihúzni magát a saját hajánál fogva a bűn mocsarából. Ekkor elfogadja Jézus Krisztust, mint Megváltóját hit által, és a hite által élni fog.

Harmadik fontos kérdés: Érvényben van-e a törvény az Újszövetségben?

Róm. 10,4
Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.

A törvény vége, azaz beteljesedése, megvalósulása, eredménye, célja Krisztus!
Tehát ez nem azt jelenti, hogy a törvénynek vége szakadt, megszűnt létezni, hanem azt, hogy egy más szinten működik tovább. Nincsen vége a törvénynek, hanem Krisztusban teljesedik be minden hívő igazságára!
Jézus Krisztus a mi igazságunk, és az igaz ember hitből él!

Mát. 5,17-18
Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.

Jézus nem azért jött, hogy eltörölje, vagyis megszüntesse, megsemmisítse, érvénytelenítse, hatályon kívül helyezze a törvényt.
Ellenkezőleg, azért jött, hogy betöltse, azaz végrehajtsa, teljesítse, teljessé tegye, befejezze azt!
Az ég és a föld elmúlik, de a törvényből egyetlen kis vessző vagy pont el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik Isten Igéjéből

A fenti igék alapján egyértelműen leszögezhető, hogy a törvény az Újszövetségben is érvényben van, nem szűnt meg, hanem Krisztusban teljesedik be.
Ezt mindenképpen figyelembe kell venni azoknak is, akik ma úgy gondolják, hogy a kegyelem korszakában már nem aktuális a törvény, nincsen vele semmi dolgunk, nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk a törvény rendelkezéseit!
Nem vagyunk törvény nélkül valók, hiszen akkor törvénytelenek lennénk. A bűn lényege éppen a törvénytelenség.

Negyedik fontos kérdés: Ha érvényben van a törvény az Újszövetségben is, akkor mi a szerepe a hívő életében? Hogyan lehet visszaélni vagy éppen jól élni vele?
Visszaélés a törvénnyel az Újszövetségben

Gal. 2,16
Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.

Tehát láttuk, hogy a törvény érvényben van az Újszövetség idején, a kegyelem korszakában is, Isten akarata, célja az, hogy be legyen töltve a törvény.
De a törvény nem a megigazulás, az Isten előtti igaz állapot elérésének az eszköze, a törvény cselekedeteiből ugyanis nem igazul meg egy test sem!
A törvény betartása inkább a Krisztusban való megmaradás eszköze, de hangsúlyozzuk, hogy nem betű szerint, hanem szellem szerint!
A törvény betöltése a Krisztusban való élet, a szellemben való járás, a hitben való élet, amikor a hívő elmondhatja magáról: élek többé már nem én, hanem él bennem a Krisztus! A benne élő, benne lakozó Krisztus betölti benne a törvényt!

A megigazulás kizárólagos, egyedüli eszköze, lehetősége a Jézus Krisztusban való hit! Ahogyan hitt Ábrahám Istennek, és tulajdoníttatott neki igazságul, ugyanúgy hiszünk mi is a szívünkkel az igazságra.
Mit jelent hinni Kisztusban?
Hiszem, hogy Jézus a Krisztus, az Isten fia, hiszem, hogy meghalt az én bűneimért, és feltámadott azért, hogy igaz ember legyek.
Szívvel hiszünk, mindezt nem értelmi elfogadás útján, hanem szívvel való élő, bibliai, Szent Szellem általi hittel hisszük, és ez a hit megnyilvánul életmódban, beszédben, cselekedetekben, motivációkban egyaránt.

Gal. 3,13-14
Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Lélek ígéretét elnyerjük hit által.

Krisztus megváltott minket a törvény átkától a kereszten, amikor átokká lett értünk.
A töviskoszorú az átok jele, a tövis mindig átkot jelent a Bibliában.
Nem azt mondja az Ige, hogy a törvénytől szabadított meg bennünket Krisztus, hanem a törvény átkától, vagyis attól, hogy aki egy pontban egyszer megszegi azt, az egész megszegésében bűnös, és méltó a halálra!
Ábrahám áldása elsősorban azt jelenti, hogy aki hisz, az veszi a Szentlélek ajándékát, és a Krisztust, aki betölti benne a törvényt!

Gal. 5,4
Elszakadtatok Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek.

Ki lehet esni a kegyelemből!
Egyik módja az, ha a hívő a törvény cselekedetei által akar megigazulni Isten előtt. Az ilyen ember kiesik a kegyelemből, mert vagy cselekedetek által vagy hit által, a kettő együtt nem megy!
Másik módja az, ha a hívő ugyan a szájával vallja, hogy ismeri Istent, de a cselekedeteivel, tetteivel és az életmódjával megtagadja Krisztust.

A törvénnyel való helyes élés az Újszövetségben

Róm. 13,9
Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat. A szeretet nem illeti gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.

A törvényt és az összes parancsolatot egy igében foglalhatjuk össze: szeresd felebarátodat, mint önmagad. A szeretet a másik javát akarja, függetlenül az ő cselekedeteitől, és nem illeti rosszal a másikat.
A törvény betöltése a szeretet. Az előbbiekben azt olvastuk, hogy a törvény betöltése Krisztus, de ez az ige csak megerősíti ezt, hiszen Krisztus maga a Szeretet!
Ha Krisztusban maradunk, ha szeretetben járunk, akkor automatikusan be fogjuk tölteni a törvényt a Szent Szellem által!
Ez a törvénnyel való élésnek az egyedül helyes útja, vagyis a hívő nem azért tesz valami jót, hogy ez által szerezze meg az üdvösségét, még csak azért sem, hogy Isten vagy mások jóindulatát megszerezze, hanem éppen ellenkezőleg!
Mivel már örök élete van, mivel már övé Isten jóindulata, mivel már szeretett lény, ezért tesz jókat, és ezért szereti Istent és az embertársait!

Jer. 31,31-34
Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr.
Hanem ez lesz a szövetség, a melyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.

Prófécia az Újszövetségről: több száz évvel Krisztus előtt szólt a Szent Szellem Jeremiás próféta által, hogy új szövetséget fog kötni a népével Izraellel. Ez be is fog következni a nagy nyomorúság idején, amikor a zsidók maradéka megtér Istenhez.
De szellemileg természetesen a nem zsidó nemzetekre, így ránk is vonatkozik.

Törvényemet a szívükbe írom, mondja az Úr, nyilvánvaló tehát, hogy az Újszövetség nem törvény nélküliséget jelent, hanem éppen ellenkezőleg a törvény nagyon is él és működik! Egy más szinten, szellemi dimenzióban valósul meg a törvény, mégpedig úgy, hogy kőtáblák helyett a szív hústábláira írja Isten a törvényét!
Ennek a lényege az, hogy nem kívülről ráerőltetett, külső parancsolatokat próbál meg betartani az ember sikertelenül, hanem belülről fakad a vágy a Szent Szellem által, hogy betöltse a hívő a törvényt! A szívében lakozó Krisztus és a feltámadás ereje pedig képessé teszi a hívőt arra, hogy betöltse a törvényt!

Ezék. 36,26-27
És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.

Isten ígérete az, hogy elveszi a kőszívet, a szív keménységét, és ad helyette hússzívet, lágy szívet a hívőknek.
Az Ő Szellemét adja belénk, a Szent Szellemet, Aki által veszünk mennyei szellemi erőt ahhoz, hogy a parancsolatait megtartsuk.
Isten cselekszi azt, hogy az Ő parancsolataiban járunk és a törvényeit megtartjuk, és betöltjük! Mindezt Ő cselekszi bennünk Krisztus által, az Élet Szelleme által, és a szeretet által munkálkodó hit által!

A tízparancsolatot az eredeti héber nyelven így is fordíthatjuk:
Nem lesznek idegen isteneid, nem fogsz bálványokat imádni, nem fogod hiába felvenni az Úr Nevét, meg fogod tartani a szombatot, tisztelni fogd a szüleidet, nem fogsz ölni, nem fogsz paráználkodni, nem fogsz lopni, nem fogsz hazudni, nem fogod kívánni!
Miért nem fogsz vétkezni? Mert a benned lakó Krisztus nem vétkezik és betölti benned a törvényt!
ÁMEN!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .