Blogbejegyzés

Az automatizmus (tév)tana


Az utóbbi időben több fórumon is felbukkant egy gondolatmenet, amely szervesen beleillik a modern kegyelem tanítások sorába.

Külföldön és hazánkban egyaránt egyre szélesebb körben nyer elfogadást ez a tanítás, amely komoly befolyással bír a gyülekezetek szellemi életére, nyilván elsősorban a vezetőkön és a tanítókon keresztül. Sajnos ki kell mondani, hogy ez a befolyás negatív irányú, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben.

Nézzük meg, hogy mit állít ez a tanítás, és mi ezzel kapcsolatban az Ige álláspontja.

1 Kor. 15,22
Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.

Ez ige alapján többen azt mondják, hogy amiképpen Ádámban, az ő bűnesete miatt minden ember meghalt, úgy Krisztus által, az Ő engesztelő áldozata által minden emberre elhatott az örök élet.
Csakhogy ez az ige nem ezt mondja, hanem azt állítja, hogy ahogy Ádámban mindnyájan meghaltak, úgy akik Krisztusban halnak meg, azok az életre fognak feltámadni. Ez egyértelmű, ha a szövegkörnyezetet megvizsgáljuk.

1Kor. 15,23-24
Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi. Azután jön a vég, amikor átadja az az uralmat Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt.

A következő versek a Krisztusban elhunytak feltámadási rendjét mutatja be: első zsenge a Krisztus, azután az elragadtatáskor a Krisztusban elhunytak, azután jön a vég, amikor a gonoszok feltámadása következik, és ők megjelennek a nagy fehér királyi trón előtt az utolsó ítéletre. Aki nem találtatik beírva az Élet Könyvébe, azok a kénnel és tűzzel égő tóba vettetnek, ami a második halál.

Róm. 5,17-19
Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesültek. Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.

Ez a másik ige, amit az automatizmus hívei előszeretettel idéznek, és látszólag alátámasztja az eszmefuttatásukat. Tehát ezen állítás szerint, amint Ádám bűnesete által minden emberre elhatott a halál és a kárhozat, azonképpen Krisztus igazsága által minden emberre elhatott az örök élet, vagyis automatikusan él mindenki Krisztus engedelmessége által. Ezért nem számít az ember engedelmessége.

Az első verzió szerint minden ember él, tehát a hitetlenek, vallásosok, buddhisták, mohamedánok is Krisztus áldozata miatt, ami automatikusan elhatott rájuk is. Ez nevetséges állítás, mert akkor miért adta Isten az Igéjét, miért adott annyi parancsolatot és rendeletet, mire ez a nagy felhajtás, ha teljesen mindegy miben hiszünk és hogyan élünk? Akkor együnk, igyunk, úgyis üdvözülünk!

A második verzió kicsit szigorít: már szükségessé teszi a Krisztusban való hitet, és azt állítja, hogy miután egyszer hitre jutott az ember Krisztusban, már automatikusan örök élete van, amit nem veszíthet el. Már semmilyen cselekedete, engedelmessége nem számít, csak a Krisztus engedelmessége, ami által örökre igazzá vált az ember. Néhányan azt tanítják, hogy az embernek csak fel kell ismernie, hogy igaz, Krisztus benne van, és örök élete van…!

Két fő tévedés, csúsztatás van ebben az érvelésben.
Egyfelől ahogyan a bűn és a halál automatikusan elhatott minden emberre, és mindenki meghalt, úgy nem automatikus az igazság, a szentség és az örök élet. Ahhoz, hogy az ember elkárhozzon, és a pokolba kerüljön, ahhoz nem kell semmit tennie, hiszen ebben az állapotban van. Még a hívő is, ha elengedi magát, és hagyja a bűnös természetét megnyilvánulni, akkor erőfeszítések nélkül a bűnt fogja tenni, és ha a bűn teljességre jut az életében, akkor az halált fog nemzeni benne. Tehát a hívőnek együtt kell munkálkodnia a Szent Szellemmel a megszentelődés folyamatában, és ez nem egy automatikus dolog, hanem odaszánást és odafigyelést igényel tőle.

Másfelől ahogyan a halál mindenkire elhatott Ádám bűne miatt, úgy az örök élet nem hat automatikusan az emberekre! Az Ószövetségben, ha egy tisztátalan tárgy ért egy másik tárgyhoz, akkor az is automatikusan tisztátalan lett, de ha egy szent tárgy ért egy másik tárgyhoz, akkor az nem lett automatikusan szent! Krisztus áldozata csak megteremtette a választás lehetőségét a hívő ember előtt, hogy az életet válassza! A hitetlen ember viszont nem választhat: determinálva van arra, hogy a bűnt cselekedje! Miért? Mert az ördög leuralja és megkötözi a bűnök által őket! Nem így a hívők: ők választhatnak a bűn és a halál útja, és a szentség és az élet útja között! De ha a hívő ember a bűnt választja, és nem áll ellen neki, akkor az elkezd növekedni benne addig, amíg teljességre nem jut, és halált nem nemz benne. Mivel a bűnnek ilyen törvényszerűségei vannak, ezért nem bibliai azt állítani, hogy automatikusan örök élete van annak az embernek, aki egyszer hitt, függetlenül a jelenben és a jövőben elkövetett bűneitől, cselekedeteitől és engedelmességétől!

Az automatizmus tanának legnagyobb veszélye abban van, hogy felmenti az embert a cselekedeteinek a felelőssége alól, és elhiteti a tan híveit azzal, hogy engedetlenségüknek, bűneiknek semmilyen következménye nem lesz!
Nem lesz számonkérés – ezt mondja a balgatag!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .